Gyógyító légzés

Percenként átlagosan 14-16-szor, akkor is megtörténik velünk, ha nem figyelünk rá. Egy önműködő folyamat, melynek jelentőségével nem foglalkozunk, pedig nélküle nem tudnánk létezni sem.

Hogyan működik az idegrendszer?

Testünk automatikus folyamatainak irányítását, (szívritmus, bél perisztaltika, légzés, izzadás, erek tágassága) a környezethez való alkalmazkodást, egy önálló, tudatunkkal nem befolyásolható rendszer a vegetatív idegrendszer (autonóm idegrendszer) végzi.

A vegetatív szabályozás két fő része, a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer. Ezek egymással ellentétes hatású, mégis egymással összekapcsoltan működő rendszerek, egyensúlyuk tartja fent a szervezetünk stabil belső környezetét.

Veszély és stressz esetén a szimpatikus idegrendszer vészreakciót vált ki és beindítja testünk azon („Üss vagy fuss!”) folyamatait, amelyek gyors és erőteljes fizikai aktivitást tesznek lehetővé. A pupillák kitágulnak, hogy jobban lássunk, szívünk szaporábban ver, gyorsul a légzésünk, tápanyagban és oxigénben dús vért pumpál a végtagjainkba, adrenalin és kortizol árasztja el az izmokat, energiát adva. A védekezéshez, vagy meneküléshez szükségtelen többi testi funkciót leállítja.

Amikor a vészhelyzetet okozó esemény, érzés elmúlik, a szervezet működése nyugalmi helyzetbe áll vissza. A pihenés és az emésztés, regenerálódás funkcióját a paraszimpatikus idegrendszer irányítja. Csökkenti a vérnyomást, lassítja a légzést, fokozza az emésztést és immunfunkciókkal rendelkezik.

Stressz

Mai rohanó világunkban az emberek többsége folyamatos stresszben él, állandó nyomás alatt van. Befolyásolhatatlan élethelyzetek okozta feszült lelkiállapot, túlzott elvárásoknak való megfelelés hatására a szervezetben különböző stresszhormonok szabadulnak fel. Az ősi reflexek működésbe lépnek és agyunk olyan élettani funkciókat vált ki, mintha folyton menekülnénk. (Az ember egyedülálló módon a saját gondolatainak erejével képes a testében előidézni a stresszhormonok áradását.)

Könyökölve, a szemétbe nyúl az ujjával egy nő

Mivel pihenésre, feltöltődésre kevés lehetőséget adunk maguknak, ez az állandó készenlét, tartósan feszült állapot, kimeríti szervezetünket, így indítva be a vegetatív idegrendszer egyensúlytalanságát, ami számos lelki eredetű, de testi panaszokban megnyilvánuló betegséget hozhat magával (fejfájás, álmatlanság, depresszió, magas vérnyomás, emésztőrendszeri panaszok).

Hogyan csökkenthetjük leggyorsabban a stresszt?

Mindenki megtapasztalta már, hogy stresszhelyzetekben felszínes, kapkodó légzésre állunk át, melynek hatására légzésszámunk megemelkedik.

Indiában úgy tartják, mindenki egy meghatározott légzésszámmal születik, ezért ha jól gazdálkodik a légzésével tovább él.

A légzés testileg és lelkileg is gyógyít. A hosszú be- és kilégzésekkel a percenkénti légzésszámot gyorsan csökkenteni tudjuk, nyugtató lazító hatása már pár perc után érezhető. Aki rendszeresen légző gyakorlatokat végez, annak jobb lesz a közérzete és a stressztűrő képessége.

A tudatos nyugodt légzést, mely aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, könnyen elsajátíthatjuk.

Orron keresztül, lassan beszívott levegő, mélyebbre jut a tüdőben, lassítja a légzés ritmusát, hatással van a szívritmusra, az emésztésre és a paraszimpatikus rendszerre.

Négyütemű (ritmikus) légzés

A légzésünk általában két ütemből, be- és kilégzésből áll. (Az újszülöttekre és a csecsemőkre még a négyütemű légzés jellemző.)

A négyütemű légzés egy mély belégzésből, benntartásból, lassú kilégzésből és légzésszünetből áll.

Kezdetben azt ajánlják, hogy a

belégzés során 4 másodpercig szívjuk be jó mélyen a friss levegőt,
benntartás során 2 másodpercig tartsuk bent a levegőt,
kilégzés során 4 másodpercig fújjuk ki a levegőt,
szünet alatt 2 másodpercig tartsuk bent a levegőt.

Hogyan gyakoroljunk?

– friss levegőn vagy nyitott ablaknál

– éhgyomorra

– laza kényelmes ruházatban

– nyugodt környezetben

– pozitív hozzáállással (Gondoljunk arra, hogy belégzés során energiával töltődünk fel, kilégzéskor pedig eltávoznak a testünkből a negatív energiák és a méreganyagok.

A belégzés mindig orron keresztül történjen (felmelegíti, tisztítja, nedvesíti a levegőt, baktériumölő, értágító hatás, a szervezet több oxigénhez jut, kevésbé fárasztó).

A belégzés utáni szünet segíti, a belélegzett oxigén és energia szétáramlását a testben.

A kilégzés szájon át történjen, így a kilégzés utáni szünetben a kilélegzett gázok, méreganyagok messzebbre jutnak, és nem lélegezzük vissza.

Kezdjünk először néhány perc gyakorlással, majd mind az időt, mind a fázisok időtartalmát fokozatosan lehet növelnünk. Rendszeres gyakorlással már néhány hét alatt eljuthatunk oda, hogy minden fázis 8-8 másodpercig tartson.

Ezzel az egyszerű légzőgyakorlattal megtapasztalhatod a légzés fizikailag és lelkileg is gyógyító hatását. Hatékonyabban tudsz majd szembenézni a stresszes helyzetekkel, így szorongó lelkiállapotodat egy nyugodtabb énre cserélheted.